Kerek Világ

"Gondold meg, hogy a földön jársz és csillagok alatt sétálhasz. Nagyszerű dolog ez." /Márai Sándor/

Cambridge, a középkori egyetemváros

Cambridge, a középkori egyetemváros

Cambridge egy város, ahol nem számít merre sétálsz, álomszép zöldövezet, lenyűgöző építészet, monumentális templomok, világhírű college-ok vesznek körül. Az utcáin sétálva minden egyes sikátorban megérint a történelem. A nem túl nagy város atmoszféráját egyértelműen az egyetem határozza meg, nemcsak a 25 ezer diák miatt (a várost 125 ezren lakják), hanem a college-ok, főként belvárosban való elhelyezkedése miatt is.

Tipp:
Vonnattal Londonból kb. 1 óra, míg Nottinghamből 1 átszállással Ely-ben (lehet más útvonalon is menni) 2,5 óra az út.

University of Cambridge – Múzeumok és Botanikus kert

Sok múzeumot találunk a városban és szinte mindegyik ingyenes! Egy nap nem elég, hogy végignézzük őket. Egyiptomi relikviákat felvonultató kiállításokon át Darwin eredeti mintadarabjainak gyűjteményéig széles a látnivalók palettája.

Néhány a múzeumok közül:
További információk a múzeumok központi honlapján.

  • The Fitzwilliam Museum – Több mint félmillió kiállítási darab. Impresszionista mesterművek, reneszánsz szobrok, egyiptomi szarkofágok és még sok más.
  • Museum of Archaeology and Anthropology – Régészeti és Embertani Múzeum
  • The Polar Museum – A világ extrém részeinek felfedezése és a tudomány, ami mögötte van. Az eszkimók művészetétől kezdve a fosszíliákon át a felfedezők naplójáig rengeteg érdekes élményt kínál a múzeum.
  • Museum of Zoology – Állattani múzeum
  • Botanikus kert – 40 hektáron elterülő, több mint 8000 fajt felvonultató kertek, üvegházak és arborétum.
The Eagle Pub

A DNS felfedezése, szerkezeti és funkcionális modelljének megalkotása a XX. sz. egyik leghatalmasabb felfedezése. Nos, ez is Cambridge-ben történt. Az Eagle Pub volt a törzshelye a két kutatónak, itt lazultak, miközben megvitatták a DNS-ről alkotott elméleteiket. 
A DNS szerkezetének alaposabb megfejtéséhez James D. Watson és Francis Crick 1950-ben fogott neki.

Munkájuk eredményét 1953. április 25-én közölték a NATURE folyóiratban, melyet 1962-ben Nobel díjjal jutalmaztak.
A DNS molekula térbeli szerkezetére általuk javasolt kettős-hélix modell azért korszakos jelentőségű, mert ez a szerkezet érthetővé teszi, hogyan képes az öröklési anyag megkettőződni, magyarázatot kínál az öröklés mechanizmusára, valamint magyarázza a genetikai anyag információraktározó és információátadó képességét.

Parker’s Piece – A labdarúgás alapszabályai kőbe vésve

Egy park, az a hely, ahol a futball alapszabályait lefektették a 19. században.
1848-ban cambridge-i diákok egy csoportja írásba foglalt egy 11 pontból álló szabályzatot amely ma kőbe vésve áll a parkban. Ez volt az első alkalom, hogy a ma ismert játékot meghatározott szabályok szerint játszották. És a futball világhódító útjára indult.

A Cambridge Egyetemről szóló részben az általános bemutatáson túl kicsit részletesebben is olvashatnak azok, akiket jobban is érdekel, hogy milyen élni és tanulni egy ilyen nagynevű itnézményben és esetleg még a jelentkezés is opció számukra. Magyar nyelven még további információhoz juthattok a poszt végén található linken, ami elnavigál benneteket a Cambridge University Hungarian Society oldalára.

Az egyetem

A Cambridge University egyike a világ legrégebbi egyetemeinek, második legrégebbi az Egyesült Királyságban. 1209-ben alapították Oxfordból kilépő tudósok. Több évszazada riválisa egymásnak a két egyetem, amely felépítésében, működésében és hírnevében máig hasonló.

A mai napig kilencvenkét Nobel-díjas került ki innen, például Szent-Györgyi Albert.. Itt volt diák Charles Darwin és Sir Isaac Newton, itt tevékenykedett Stephen Hawking, idejárt Stephen Fry, Hugh Laurie, de cambridge-i diákok voltak a Monty Python tagjai is. Ezek mellett a legtöbb ranglista szerint a Cambridge-i Egyetem benne van a világ 5 legjobb egyetemében, Cambridge egyik fő profilja ma is a kutatómunka az oktatás mellett.

Struktúra – college rendszer, oktatási rendszer

Az egyetem 31 college. 150 tanszék, kar (bölcsészettudomány, biológiai, orvosi, társadalomtudományi, természettudományi és informatikai karok/ Arts and Humanities, Biological Sciences, Clinical Medicine, Humanities and Social Sciences, Physical Sciences, and Technology) és egyéb intézmények szövetsége. A kutatási programokat ezeken kívül még úgynevezett Szindikátusok is támogatják, ezek közé tartozik például a híres Cambridge University Press könyvkiadó, vagy az egyetemi könyvtár. 

Minden college autonóm intézmény saját önkormányzattal, költségvetéssel, programmal
Az egyetemi képzés során a college nemcsak a hallgatók otthonaként funkcionál. A mozgalmas társasági élet (könyvtárak, klubok, sportesemények és más közösségi programok) mellett itt is zajlik oktatás szemináriumok, beszámolók, tutoriális konzultációk formájában. Egyes college-ok saját színházteremmel és társulattal is rendelkeznek!

Az oxfordi és cambridgei egyetem oktatásszervezésének legjellegzetesebb vívmánya a tutoriális rendszer (supervisons – small-group teaching) az egyik legjobb oktatási modell a világon, ami folyamatos kutatómunkát és rendszeres kiscsoportos/személyes konzultációkat jelent minden hallgató számára.

A képzés első egy-két évében átfogóbb ismeretek átadására koncentrálnak, a felsőbbévesek pedig egyre speciálisabb témákkal foglalkozhatnak, és egyre nagyobb választékból állíthatják össze órarendjüket. Ezáltal a hallgatóknak bőven van idejük eldönteni, pontosan merre is akarnak orientálódni a tudományterületükön belül. Egyes határterületek esetében lehetőség van más szakokon megajánlott tárgyak hallgatására is

Az angolszász egyetemi rendszer modern és releváns tananyagot ad át. A szakspecifikus tudás mellett rengeteg máshol is alkalmazható készséget tanít, nem véletlen, hogy sok cambridge-i diák a szakján kívül helyezkedik el a tanulmányai befejezte után. A magyar egyetemekkel ellentétben a legtöbb szakon kifejezetten kevés az óraszám, előadások terén még a legsűrűbb szakon is a heti tizenkettő az átlag. Főleg társadalom- és bölcsészettudományokban a fókusz inkább az önálló készülésen van, de ez más szakokon is fontos része a képzésnek.
Cambridge-ben összesen körülbelül harminc alapszakos képzés van, így sok Magyarországon megszokott szak csupán részét képezi egy nagyobb szaknak (így pl. csak egyetlen mérnöki szak van, de a természet- és társadalomtudományokat is egyetlen, integrált szak keretében tanítják). Vannak viszont egészen különleges szakok is az egyetemen, mint a jogot, földrajzot és közgazdaságtant kombináló Land Economy, vagy a az angolszász, kelta és óészaki nyelvek szak, és megtalálhatóak olyan képzések is, amelyek egy otthoni tudományegyetemen nem szerepelnek a curriculumban. Az, hogy egyes tárgyak kombinálva vannak, nem jelenti azt, hogy ezeket mind tanulnod is kell a szakon – pl. ha a politika érdekel, viszont viszolyogsz az antropológiától, nem kell felvenned az utóbbit, hiába része az HSPS (Human, Social and Political Studies) szaknak. Ezektől eltekintve azonban, a legtöbb angol egyetemmel ellentétben, Cambridge-ben alig vannak kombinált szakok.

A képzés rendje eltér a többi egyetem megszokott beosztásától: Angliában minden tanév három term-ből áll, amelyek Cambridge-ben egyenként két hónap hosszúak (vagyis Angliában is szokatlanul rövidek), közöttük pedig öt hetes szünetek vannak. Ezidő alatt és a nyári szünet alatt is sok készülést várnak el a hallgatóktól.
Az első term neve Michaelmas és október elejétől december elejéig tart, ezt követi a január közepétől március közepéig tartó Lent term, majd végül az április közepétől június közepéig az Easter term, a vizsgák jellemzően ebben a termben vannak (nincs olyan félévi vizsga, mint sok más egyetemen).
A tanév rövidsége miatt nagyon intenzív a képzés, kevés az üresjárat. A tanmenetre jellemző, hogy az egy-egy órás előadások, az esetleges laborok és gyakorlatok mellett fontos pillérei az oktatásnak az ún. supervisionök. A supervision leginkább egy szemináriumhoz hasonlítható: szaktól függően 1-3 diák ül egy teremben a supervisorjukkal, aki lehet egy PhD-hallgató vagy egy professzor. A beadandókat ezekre a supervisionökre kell 2 elkészíteni, ahol a supervisor kommenteli azokat és segítséget ad, válaszol a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre és tippekkel lát el, és úgy általában extra tudást ad. Term végén pedig a supervisor ad supervision reportot, amiben szövegesen is értékeli az addigi teljesítményét az egyes diákoknak, ezt megosztva velük és a Director of Studies-al.
Ilyen DoS-a mindenkinek van, szerepe, hogy felügyelje a kinti egyetemi életét a neki kiosztott diákjainak, és megoldja, ha problémák merülnek fel a supervisorral vagy előadóval. Mivel a magyar felsőoktatásnál számos angol egyetem nyújt lényegesen jobb képzést (ez alól talán csak a fizika és a matematika képez kivételt), így érdemes gondolkodni más egyetemeken is.

A college felel a supervisionök megszervezéséért (legalábbis a legtöbb szakon), és általában a DoS-od is a college tagja (fellow-ja), igaz, kisebb szakokon ettől néha el szokás tekinteni, mert nincs minden college-nak olyan fellow-ja, aki vállalná az ezzel járó munkát.
A college-ok azonban nem csak a tanulmányaidért felelnek, ők biztosítanak szállást a tanulmányaid teljes idejére, a college halljában (ez olyasmi, mint a Harry Potterben a nagyterem) kedvező áron tudsz ebédelni, és formal hallokra (taláros, Harry Potter-szerű vacsorákra) járni, minden college-nak van saját könyvtára, nyújt egészségügyi és lelki segítséget, sőt, általában saját kápolnája is van minden college-nak, igaz, ez néhány újabb alapítású college esetében már nincs így.
A college-oknak általában van egy központi területe, ez szinte mindig a college legősibb része. Itt található a könyvtár, a hall, ha van, akkor a kápolna, itt vannak a college központi irodái és sokan itt is laknak, bár sokszor a college-on kívül tudsz csak szállást kapni, de akkor is a college tulajdonában álló épületekben.

A jelentkezés folyamata

A brit felsőoktatási intézményekbe, így Cambridge-be is, a központi felvételi rendszer, a UCAS (www.ucas.com/students/apply) segítségével lehet jelentkezni, maximum öt szakra. A regisztrálás során egy sor adatot kell magunkról megadni. Ezek értelemszerű kitöltése után jönnek az igazán fontos részek.

Oxfordban és Cambridge-ben összesen egyetlen college-ot és egyetlen szakot jelölhet meg a jelentkező. Ezekre az egyetemekre a többinél korábban, október 15-én van a jelentkezési határidő. Minden más egyetemre január 15. a jelentkezési határidő.

A jelentkezési lap legfontosabb része a Personal Statement (PS). Ebben kell a jelentkezőknek meggyőzniük az egyetemeket, hogy miért alkalmasak az adott intézmény adott szakjára. A PS nem egy önéletrajz, hanem sokkal inkább egy személyes esszé, amelynek célja, hogy megmutassa, hogy elkötelezett vagy a szakod mellett és bírni fogod a tempót. Fontos, hogy egyetlen egy PS-szel kell jelentkezned minden egyetemre, így rá vagy kényszerítve, hogy minden kiválasztott egyetemen nagyjából hasonló szakra jelentkezz, bár némi mozgástered így is van (pl. jelentkezhetsz Cambridge-be nyelvészetre és más egyetemekre nyelvészet és pszichológiára ugyanazzal a PS-szel, ha elég jól egyensúlyozod benne említett témákat.) Korábbi, sikeres felvételizők PS-ei itt találhatóak meg: http://cuhs.co.uk/felveteliaccess/personal-statements/
A PS-n kívül még akad pár fontos rész, az egyik például a tanári ajánlás (reference).
A jelentkezési lap kitöltését, majd annak véglegesítését követően fizetni kell a jelentkezésért.

A UCAS jelentkezés után Cambridge egy külön felvételi űrlap, az SAQ (Supplementary Application Questionnaire) kitöltését kéri. Erről e-mailben küldenek tájékoztatást: egy a UCAS-hoz hasonló űrlapot kell kitölteni néhány plusz kérdéssel, illetve lehetőség van 1200 karakterben kiegészíteni a Personal Statementet: ha máshova is jelentkeztünk, itt írhatunk arról, hogy miért lenne különösen jó Cambridge.
Az SAQ-ban kell feltölteni a középiskolai bizonyítványod is, természetesen angolra fordítva és az iskola által hitelesítve.
Valamikor november elején dől el, hogy tetszik-e annyira a jelentkezésed a választott collegenak, hogy kihív-e interjúra, ami december elején történik (6-ától 15-ig lévő időszak). A jelentkezők nagy részét behívják, és az interjú kritikus pontja a jelentkezésnek. Az interjú kötelezően Cambridge-ben van, általában a college-ok egy éjszakára adnak szállást. Az interjúkról nehéz általánosságban beszélni, mert nagyon függ szaktól és valamennyire college-tól is, mindenesetre gyakran van egy interjú a PS-ről, ahol az interviewer meg akarja tudni a jelentkezőktől, hogy tényleg miért is arra a szakra akarnak menni, ahova, és egy szakmaibb jellegű, ahol jellemzően feladatok szoktak lenni. Az interjúról annyit le lehet még írni, hogy nem is igazán a tudást tesztelik, inkább a készségeket. Mersz-e gondolkodni, tudsz-e kezdeni valamit egy új fajta feladattal, stb.
A 2016-tól a jelentkezőknek egységesen ki kell tölteniük egy felvételi tesztet, vagy az interjú folyamán, vagy azt megelőzően, Budapesten. A felvételi teszten elsősorban a képességeid (esszéírás, szövegértés, logikus gondolkodás stb.) mérik, és nem a tárgyi tudásod. A pontos, szakodhoz tartozó információkat az egyetem honlapján tudod megtalálni.

Január eleje-közepe táján jön az értesítés a jelentkezés elbírálásáról. A pozitív elbírálás általában egy conditional offert jelent, ami azt jelenti, hogy ha teljesíted a feltételeket, amiket szabnak (ilyen lehet az érettségi vagy a nyelvvizsga), akkor felvesznek.

A költségekről és további információkról az egyetemi élettel, oktatással, felvételivel kapcsoltban a Cambridge Egyetemi Magyarok Társasága honlapján tájékozódhatsz.

fb-share-icon

Szira Hajnal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük